fbpx

Ingatlanok listája: Felsőörs

Hasonlítsd össze az ingatlanokat

Eladott

Felsőörsön panorámás Családi Ház Eladó!

65.000.000 Ft
Felsőörs Budapesttől másfél óra autóval, Veszprémtől negyed óra. Az ingatlan festői környezetben, Felsőörs legjobb, legcsendesebb utcájában helyezkedik el. Nem csak a Balaton látszódik, hanem az erdő [tovább...]
Felsőörs Budapesttől másfél óra autóval, Veszprémtől negyed óra. Az ingatlan festői környe [tovább...]

Felsőörs község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. A Balaton-felvidék azon települései közé tartozik, ahonnan – legalábbis a település egy része felől – látni lehet ugyan a Balatont, de saját tóparttal a helység nem rendelkezik. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában (Csánki III. 89). 1341-ből Kwvagowrs írásmóddal említik (Csánky, ugyanott), 1616-ból egy okirat Fölsö Örs néven említi. További írásformái még a középkor évszázadaiból: Wagowrs (Csánky, ugyanott); 1452: Kewwago Ewrs al. nom. Nag Ewrs (uo.); 1564: Ersy, Zalawege Erssy (L 132. III. 379v, I. 168. D. 19); 1616: Fölsö Örs al. Zalavegh Eörss (L 167. XXX. 101/9).)

A középkorban a mai Balatonalmádi és Paloznak között, a Balaton mellett feküdt az Örs nevű királyi föld, amely már a 13. században három részre vált – a mai Alsóörsre, Felsőörsre és Lovasra. Felsőörs „felső” jelzője helyett a középkorban gyakran olvassuk a „kővágó”, ritkábban a „vágó” jelzőt, mert határában malom- és más kövek készítésére alkalmas kőanyagot fejtettek. Ennek a jelentőségére utal, hogy a 13. század végén „kőhordóút” nevet említenek okleveleink.

A hely legkorábban 1269-ben tűnik fel, és már ekkor állott benne az a kőből épült palota, melynek helyét „Miske palotája” néven a helyi lakosság ma is ismeri. 1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta felső- és alsóörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek.

Legrégebbi birtokosai az Örsi-, későbbi nevükön a Batthyány és a Fajszi Ányos családok tagjai. Ez a két család alapította a felsőörsi világi prépostságot Mária Magdolna tiszteletére. A Felsőörsi prépostsági templom alapításának pontos ideje ismeretlen, feltehetőleg a XII. sz. végén történt. Prépostja látta el a település plébánosi teendőit is. A prépostság kegyura folyamatosan a Batthyány család volt.

A falu birtokosa volt a prépostság, de jelentékeny részét birtokolta a veszprémi káptalan is – egészen a jobbágyfelszabadításig – de birtokaik voltak az Ányos, a Babocsai, a Tallián és más kisebb nemes családoknak is. (A középkorból eredő kuriális rétege is volt: 1700-ban 3 nemesi telek, 1769-ben 7 nemesi család is lakta.)

A tatárjárás Balaton-környéki, jelentősebb pusztításairól nem tudunk. A török korból ismereteink már bővebbek.