fbpx

Ingatlanok listája: Felsőörs

Hasonlítsd össze az ingatlanokat

Eladó

Felsőörs dombjain 91 nm-es újépítésű örök pa...

87.900.000 Ft
Felsőörs dombjain 91 nm-es újépítésű örök panorámás lakás eladó. Felsőörs Budapesttől másfél óra autóval, Veszprémtől negyed óra. Az ingatlan Felsőörs egyik csendes utcájában helyezkedik el, kivételes [tovább...]
Felsőörs dombjain 91 nm-es újépítésű örök panorámás lakás eladó. Felsőörs Budapesttől másf [tovább...]
Eladott

Felsőörsön panorámás Családi Ház Eladó!

65.000.000 Ft
Felsőörs Budapesttől másfél óra autóval, Veszprémtől negyed óra. Az ingatlan festői környezetben, Felsőörs legjobb, legcsendesebb utcájában helyezkedik el. Nem csak a Balaton látszódik, hanem az erdő [tovább...]
Felsőörs Budapesttől másfél óra autóval, Veszprémtől negyed óra. Az ingatlan festői környe [tovább...]

Felsőörs község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. A Balaton-felvidék azon települései közé tartozik, ahonnan – legalábbis a település egy része felől – látni lehet ugyan a Balatont, de saját tóparttal a helység nem rendelkezik. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában (Csánki III. 89). 1341-ből Kwvagowrs írásmóddal említik (Csánky, ugyanott), 1616-ból egy okirat Fölsö Örs néven említi. További írásformái még a középkor évszázadaiból: Wagowrs (Csánky, ugyanott); 1452: Kewwago Ewrs al. nom. Nag Ewrs (uo.); 1564: Ersy, Zalawege Erssy (L 132. III. 379v, I. 168. D. 19); 1616: Fölsö Örs al. Zalavegh Eörss (L 167. XXX. 101/9).)

A középkorban a mai Balatonalmádi és Paloznak között, a Balaton mellett feküdt az Örs nevű királyi föld, amely már a 13. században három részre vált – a mai Alsóörsre, Felsőörsre és Lovasra. Felsőörs „felső” jelzője helyett a középkorban gyakran olvassuk a „kővágó”, ritkábban a „vágó” jelzőt, mert határában malom- és más kövek készítésére alkalmas kőanyagot fejtettek. Ennek a jelentőségére utal, hogy a 13. század végén „kőhordóút” nevet említenek okleveleink.

A hely legkorábban 1269-ben tűnik fel, és már ekkor állott benne az a kőből épült palota, melynek helyét „Miske palotája” néven a helyi lakosság ma is ismeri. 1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta felső- és alsóörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek.

Legrégebbi birtokosai az Örsi-, későbbi nevükön a Batthyány és a Fajszi Ányos családok tagjai. Ez a két család alapította a felsőörsi világi prépostságot Mária Magdolna tiszteletére. A Felsőörsi prépostsági templom alapításának pontos ideje ismeretlen, feltehetőleg a XII. sz. végén történt. Prépostja látta el a település plébánosi teendőit is. A prépostság kegyura folyamatosan a Batthyány család volt.

A falu birtokosa volt a prépostság, de jelentékeny részét birtokolta a veszprémi káptalan is – egészen a jobbágyfelszabadításig – de birtokaik voltak az Ányos, a Babocsai, a Tallián és más kisebb nemes családoknak is. (A középkorból eredő kuriális rétege is volt: 1700-ban 3 nemesi telek, 1769-ben 7 nemesi család is lakta.)

A tatárjárás Balaton-környéki, jelentősebb pusztításairól nem tudunk. A török korból ismereteink már bővebbek.